VIRTUÁLIS SÉTA A GYULAI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN

Affiliate közzététele

legjobbonlinekaszinokmagyar.com partneroldalakra mutató linkeket tartalmaz. Ha egy látogató rákattint egy linkre, majd vásárlást hajt végre egy partneroldalon, legjobbonlinekaszinokmagyar.com jutalékot kap. Az affiliate linkek és jutalékok nem befolyásolják a bónuszokat, és a játékosok számára nem jelentenek pluszköltséget. Ajánlásaink során mindig objektívek maradunk, és véleményünket nem befolyásolja semmilyen együttműködés.

A végvárak a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából védőpajzsok. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták „Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára”. Építtetője Maróti János volt, első írásos említése 1445-ből való. A Gyulai várban ma 24 kiállító terem várja a látogatókat: a földszinten található a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács-és a fazekasműhely, a borozó és a kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A sétányról és a toronyból gyönyörű látvány tárul a vendégek szeme elé.

A kántor és iskolaház 1795-ben épült, az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az „Erkel-emlékszoba” a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.

A színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok számára készült épület 1889-re épült fel az egyik Holt-Körös meder helyén, a népkertben. 1952-1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben. Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.

A webes kaszinók egyre népszerűbbek Magyarországon. Az online kaszinók, mint a Bet365 vagy az Unibet, különféle kaszinójátékokkal rendelkeznek, így a kedvenc játékaidat bárhol, bármikor elérheted. Mindemellett nagyszerű bónuszok vannak elérhetőek, így Te is élvezheted az online kaszinók kínálta könnyen elérhető szórakozást.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György feleségével ifjú házasként költözött. A hagyományőrző családban öt generáción át öröklődtek az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Ma a hat szoba berendezései, stílusbútorai, családi portrék mutatják be a 19-20. századi polgári család életmódját, világát, úgy, hogy egy-egy szoba a család egy-egy ágának kultúrájához és korához kapcsolódik. Az épület berendezései három stíluskorszakot képviselnek: az 1830-1880 közötti biedermeier, a Lajos Fülöp-féle neobarokk-romantikus és az eklektika neoreneszánsz és a neocopf korszakát.